Elég gyakran vásárolok az eBay-ről, meg innen-onnan az internetről, ennek ellenére ráfutottam egy hülye hibára, aminek következtében lehetőségem nyílt megtekinteni a Magyar Posta logisztikai központját, meg a hozzá tartozó 14. számú Vámhivatalt. Többet nem szeretném.
 
Történt ugyanis, hogy csomagot rendeltem Angliából, dörzsöltem is a tenyerem, milyen jó vásárt csináltam. Csakhogy a termék nem a szigetországból érkezett, hanem Indiából (angol e-boltoknál ez simán előfordul, csak én nem kérdeztem rá) és mint ilyen, rögtön vámköteles termékké lett.
 
Az egy dolog, hogy nem érkezett meg a csomag időben, de még értesítést sem kaptam róla, hogy hol dekkol az áru. Néhány telefonnal később végül kiderítettem, hogy bizony a vámraktárban van és hogy tényleg küldtek róla értesítőt, már két hete meg kellett volna kapnom. Én nem kaptam, de tény, hogy nálunk a postás hetente körülbelül kétszer jár, teljesen kaotikusan, az ajánlott levelekről például vagy nem kapok értesítőt, vagy simán bedobja őket a postaládába. A kedves kollégát innen is csókoltatom, de ez egy más történet.
 
Szóval beballagtam az Orczy térre, hogy megszerezzem a csomagomat. Zárás előtt tíz perccel érkeztem, még örültem is, hogy nem kell sorba állnom. Arra azonban nem számítottam, hogy egy sima kis csomag vámolása ennyire macerás is lehet. (Pedig készültem, még a pakett raktári számát is elárulta nekem egy hölgy a telefonba, hogy ne kelljen annyit keresgélni.) Az első ablaknál kaptam néhány papírt (becsekkolás), azokkal átvándoroltam a vámtiszthez, aki kiszámolta nekem, mennyi is az annyi (vámügyintézés). Újabb papírok. Vissza az előző szobába egy másik hölgyhöz, aki a maréknyi papíromat láttamozta (ellenőrzés) elvette, lecserélte más papírokra, majd átküldött egy negyedik munkatárshoz, akinél végre kifizethettem a vámot, meg az ügyintézés költségeit és végre megkaptam a csomagomat (fizetés, kiadás), egyben büszke tulajdonosa lettem egy rakás átvételi elismervénynek és számlának.
 
Az egész procedúra körülbelül negyed órát vett igénybe úgy, hogy senki nem állt előttem és egy percet nem kellett várakoznom sehol. Mindenki tette a dolgát és így is negyed óra kellett egy aprócska csomag ügyintézésére. Úgy éreztem magam, mint aki egy rossz utópiába csöppent, mintha visszamentem volna húsz évet az időben, ahol a hatékonyság ismeretlen fogalom volt, a lényeg, ha papíron egy csomó embert foglalkoztasson a cég. A végső döbbenet azonban csak ezután jött: kaptam egy cetlit a nevemmel, meg hogy 1 csomagot kivihetek. Adjam le a portán. Amikor a portás meglátta, nevetve kérdezte, hogy akkor most félcédulás lettem? Üzenem: nem csak én, de mi mind, akik hagyják, hogy ilyen formában működhessen egy állami cég.

További szivatós történeteket várunk a blog@penzcentrum.hu e-mail címre.

Az Általános Szerződési Feltételekben elrejtett apró szabályok és az egyoldalú banki szerződésmódosítások sok ügyfél életét keserítették már meg. Titkos belső szabályzatról azonban most hallunk először.

Sziasztok,

2007 decemberében vettem fel az OTP-nél személyi kölcsönt 48 hónap futamidőre.
Mivel szinte a duplájára emelkedett a havi törlesztőrészlet, ezért úgy gondoltam, hogy kérek futamidőhosszabbítást.

Az első, amivel szembesültem, hogy nekem kell tájékoztatnom az ügyintézőt, hogy jelen pillanatban ez ingyenes, a lakossági hirdetményekben közzétett információk szerint.

A második, hogy közölték, hogy csak 14 hónappal tudják meghosszabbítani a futamidőt, mivel ennyi ideje vettem fel.

Végigolvastam szóról szóra a Kondíciós listát, és az Általános Szerződési Feltételeket, de sehol nem találtam erre való hivatkozást, hogy ez valóban így van!

A hitelvonalon történő érdeklődésemre közölték, hogy valóban ezek a dokumentumok nem tartalmazzák, mert ez egy belső szabályzatban van rögzítve!

Amikor másnap személyesen egy banki ügyintézőt kérdeztem erről a "belső szabályzatról", mondta, hogy az ilyet nem tartalmaz, ő nem tudja, hogy ez hol van leírva, és neki is egy héttel ezelőtt szóltak erről a korlátozásról.
Én a személyi kölcsön szerződésben elfogadtam az kondíciós listát, és az általános szerződési feltételeket, de belső szabályzatot nem!!!!
Vajon miket tartalmazhat még ez a szabályzat??

További történeteket a blog@penzcentrum.hu címre várunk

Sokan panaszkodtak az utóbbi időkben arról, hogy megugrott a devizahitelük törlesztőrészlete a forint zuhanásának hatására. De olyan esetről először hallunk, ahol ki sem derül, mennyire emelkedik a törlesztőrészlet.

Néhány napja kaptam levelet az OTP-től, hogy megemelik a lakásra felvett svájci frank hitelem THM-jét 3,00 százalékponttal. Na ettől máris görcsbe rándult a gyomrom, félve olvastam tovább a levelet, vajon mennyi lesz így a havi törlesztő? A legnagyobb meglepetésemre azonban az összeg helyén nem állt semmi, csak néhány pont. Akkor most mennyi is az annyi? Nem tudja kiszámolni az OTP a törlesztőrészletet? Vagy nem akarják megmondani? Márciustól már az újat kell fizetnem, de még mindig nem tudom, hogy mennyit.
 

További történeteket várunk a blog@penzcentrum.hu e-mail címre.

Az alábbi eset kapcsán a Tévé ügyvédjének szlogenje cseng vissza a fülünkben, miszerint „ne hagyják magukat becsapni, átverni, megkárosítani”. Az újépítésű társasházak vásárlói közül rengetegen mérgelődnek a lakáson belüli garanciális javítások elmaradása miatt, de amikor egy felelőtlenül kispórolt alkatrész miatt újabb tízezreket kell fizetni, akkor már nehéz fékezni az indulatokat.
 

Tisztelt szerkesztőség!
 

2007 nyarán költöztünk be egy újépítésű társasház egyik negyedik emeleti lakásába. A lakáson belüli problémákkal kapcsolatban többször is hívtuk az eladót, aki mindig lepasszolt minket a generálkivitelezőnek, az pedig olyan alvállalkozóknak, akik már ki tudja, hogy merre járnak. Futottuk az újabb köröket, de a végeredmény mindig ugyanaz lett.
 

Az igazi meglepetés azonban csak egy év elteltével ért minket, amikor a közös képviselő jelezte, hogy az elektromos művek kiküldte az éves elszámoló számlát, ami több mint másfél millió forint. A társasház késedelem nélkül, rendben fizette a havi átalányokat, de az éves leolvasás miatt, csak 12 hónap után derült ki, hogy valami nagyon eszi az áramot.
 

A közös képviselő kérésére a házban már minden lakó szinte minden fogyasztót lekapcsolt, de az óra tovább pörgött. Ezt követően kizárásos alapon eljutottak a teremgarázs lehajtó elektromos fűtéséhez, amiből - mint kiderült - kispóroltak egy érzékelőt és így télen-nyáron fűtötte a rámpát. Az elmondások szerint 10-20 ezer forintba kerülő alkatrész okozott másfélmilliós kárt a társasháznak. Utólag a ház beépített egy kézi kapcsolót, amit fel lehet nyomni, ha esik a hó, vagy ha ráfagyott a lehajtóra a víz (nem tudom merte-e már használni valaki).
 

Az eladó - mint eddig mindig - tagadta, hogy köze lenne a hibához és a villanyszerelő alvállalkozóhoz továbbította a közös képviselőt. Kiderült, hogy a cég már megszűnt, de a számlát valakinek ki kell fizetni, különben kikapcsolják az áramot a házban. A negyven lakó között tulajdoni hányad alapján szétosztották az összeget, mivel nekem átlagos lakásom van közel negyvenezer forintot kellett fizetni (egyébként még garázsom sincs, azt sem tudtam, hogy fűthető a lehajtó). A közös képviselő részletfizetést kért és kapott a szolgáltatótól, máig nyögjük a részleteket. A házban mindenki mérgelődik, ideges. Mikor lesz már valami olyan törvény, ami érvényesíthető is és a vevőket védi az ilyen esetekben?

További szivatós történeteket várunk a blog@penzcentrum.hu e-mail címre.

Nem elég, hogy kétszáz forint fölé kúszott a svájci frank árfolyama, a bankok még a hitel kamatain is emelnek. Persze az értesítés csak utólag érkezik meg, nem úgy a csekk. A Magyar Posta is összejátszik a bankokkal? Történet alant.

Évek óta a K&H ügyfele vagyok és már nem először fordult elő velem, amit most is megcsináltak. Svájci frank alapú lakáshitelt vettem fel náluk, aminek nem elég, hogy változik az árfolyama, még a kamatát is folyamatosan nyomják felfelé. A decemberi és a januári részletek a gyenge forint miatt így is nagyon magasak voltak, de rövid számolgatás után újabb meglepetés ért. A levont összegeket visszaosztottam az aznapi árfolyamokkal és frankban kifejezve is emelkedtek a részletek, pedig erről semmilyen tájékoztatást nem kaptam.

A minap két boríték is várt a postaládámban, mindkettő a K&H-tól érkezett. A levelekben tájékoztattak arról, hogy a hitelem kamatát 0,4 %-kal megemelik az új törlesztőrészlet: az első alkalom 2008.12.15-én (!) esedékes. Köszi!

A levelet 2008.11.17-es dátummal keltezték, több mint két hónapba telt mire megkaptam. A másik levélben találtam az indoklást, hogy a bank forrásköltségei megemelkedtek bla-bla, ezért van szükség a kamatemelésre. Remélem a bankvezetők és az állam minél előbb meg tudnak állapodni és többé ilyen egyoldalú kamatemelés nem fordulhat elő!

További szivatós történeteket a blog@penzcentrum.hu e-mail címre várunk.

A hitelválság egyik roppant kevéssé hangsúlyozott mellékterméke a rendkívüli módon megnövekedett volatilitás. Legalábbis semmi mással nem magyarázható, miként tud egy gépjárműhitel THM-je néhány nap alatt 30 százalékkal megugrani és miért lehet a svájci frank bank által megállapított árfolyama oly messze a piaci árfolyamtól.

Alig másfél hónapja, múlt év decemberében elhatároztam, hogy vásárolok magamnak egy motort, mert télen jóval kedvezőbbek az árak. Télikabátot is nyáron kell venni ugyebár. A kereskedőnél meg is találtam, amit kerestem: jó darabot, jó áron. Már csak az ára hiányzott… Egy szerződéses hitelközvetítő ajánlott nekem egy lízingkonstrukciót a motorra, amit nagy lelkesen el is fogadtam. Nem kellett volna.

A jármű lefoglalása ugyanis a közvetítő szerződött partnerbankja, az Unicredit által ajánlott 8,11 %-os THM ismeretében napi árfolyamon történt meg. A bírálat során, valamint a szerződés postázásakor azonban két „furcsaságra” derült fény, mondanom sem kell, mindkettő az én káromra. A THM 11,36 százalékra ugrott. Ezt az „apróságot” az ügyfélszolgálati irodán tett személyes látogatásom alkalmával sem tudtak megmagyarázni. Egyedül annyival tudtak vigasztalni, hogy tegyek panaszt és ők kivizsgálják az esetet, hogy emelkedhetett 3,25 százalékponttal a THM.

De ha mindez nem lenne elég, a svájci frank napi árfolyama sem annyi az Unicreditnél, amennyi, mivel az Általános Szerződési Feltételek a következő kitételt tartalmazza:

„10.4.1.1. Amennyiben a lízingtárgy személy- vagy kishaszon gépjármű, illetőleg tehergépjármű vagy gép- berendezés és nettó beszerzési értéke 30.000.000,- HUF alatt van:
a) Ha a vételár folyósítására tárgyhónap 14-ig kerül sor, akkor tárgyhónap 1. banki napján az Unicredit Bank Hungary Zrt. által jegyzett deviza vételi árfolyam, de ha a vételár folyósításának napján Unicredit Bank Hungary Zrt. által jegyzett deviza vételi árfolyam ezen értéknél alacsonyabb, akkor utóbbi tekintendő bázisárfolyamnak.
b) Ha a vételár folyósítására tárgyhónap 14-ét követően kerül sor, akkor az Unicredit Bank Hungary Zrt. által tárgyhónap 15-én jegyzett deviza vételi árfolyam (ha 15-e nem banki nap, akkor az ezt követő banki nap), de ha a vételár folyósításának napján Unicredit Bank Hungary Zrt. által jegyzett deviza vételi árfolyam ezen értéknél alacsonyabb, akkor utóbbi tekintendő bázisárfolyamnak.”

Tetszikérteni?! Az Unicredit önkényesen kiválasztja, melyik napon kedvezőbb – az ő szemszögéből - az amúgy is általa meghatározott árfolyam és azon fog folyósítani. (Ez az én szemszögemből annyit jelent, hogy a THM és a svájcifrank-árfolyam önkényes tologatása miatt nagyjából annyival fizetek többet az Unicreditnek, mint amennyibe a Cascom kerülne két évre.) És a törlesztőrészletek körüli mizériát még meg sem említettem: ezeket ugyanis ötödikei árfolyamon határozza meg a bank, de 15-éig kell befizetni, a két dátum közti esetleges árfolyamkülönbözetet pedig a következő számlán felszámolják.

Ráadásul a motor nem is volt forgalomképes - a papírok elintézésére várnom kellett néhány hetet -, de az Unicredit minden ígérgetése ellenére nem a motor átvételének napján utalt a kereskedőnek, hanem a lízingszerződés aláírását követő napon. Vagyis hetekig úgy ketyegett a pénzemen a kamat az Unicreditnél, hogy a motort nem is használtam.

További szivatós történeteket várunk a blog@penzcentrum.hu címre.

A mobilszolgáltatók szerencsétlenkedése és számlafizettetési akciói már több posztben előkerültek itt a Szivatós blogon. A mostani kedves ügyfélnek saját oda nem figyelése miatt korlátozták kimenő hívásait, ám a visszakapcsolás durva költségekkel jár.

Tisztelt szerkesztőség,

Történt pedig novemberben, hogy hosszabb idejű külföldi látogatásom előtt – lányos zavaromban – nem rendeztem időben számlaügyeimet, illetve, hogy pontos legyek, nem fizettem be időben a mobiltelefonommal összehozott aktuális havi számlámat a Pannon számára. Hogy milyen feledékeny is voltam, arra már csak külhonban jöttem rá, amikor egy röpke percre bekapcsolt telefonomra üzenet érkezett, miszerint kimenő hívásaimat korlátozza a mobilcég, amennyiben két napon belül nem rendezem a tartozásomat. Mivel internet közel-s-távolban nem volt, hogy utalni tudjak a Pannon részére és a szomszédot sem akartam megkérni, hogy törjön be hozzám és fizesse be helyettem a számlát, enyhén bosszankodva vettem tudomásul, hogy ezt bizony alaposan elszúrtam. Persze akkor még nem tudtam, mennyire.

Hazatérésem másnapján befáradtam egy postára a 6 200 forintról szóló csekkel – és időközben felgyülemlett társaival – majd a Pannon ügyfélszolgálatán bemutattam a bizonylatot. Láss csodát: öt perccel a látogatásom után már ismét vidáman hívhattam az ismerőseimet. Igen elégedett voltam, egészen addig, míg kézhez nem kaptam a következő havi értesítőt. A számla jóval magasabb volt a megszokottnál, az első tétel pedig 7 200 forintról szólt, ennyibe került ugyanis a szolgáltatás (kimenő hívások) korlátozásának feloldása.

A Pannon ügyfélszolgálatán felvilágosítottak róla, hogy minden, harminc napon túli késedelem után letiltják a kimenő hívásokat, s minden esetben ennyibe kerül a feloldás. A Pannon honlapján való rövid (negyed órás) kutakodás után elő is kerültek az Általános Szerződési Feltételekből, valamint az aktuális Díjszabásból az ide vonatkozó paragrafusok. Mivel eddig ilyen pofátlan lehúzással még nem találkoztam mobilszolgáltató részéről (biztos nincs eléggé régóta mobilom), dühömben feltúrtam a konkurens cégek honlapját is, náluk mi a gyakorlat. Meglepődve tapasztaltam, hogy még a Pannon a legméltányosabb az ügyfeleivel: a Vodafone 9 000, a T-Mobile 9 600 forintot kér egy hasonló akcióért.

Értem én az elvet, miszerint az amúgy is gyenge fizetési hajlandósággal rendelkező magyarokat tűzzel-vassal kordában kell tartani számlafizetés ügyileg, de az egyösszegű díjszabás azért megdöbbentő, különösen, mert a vállalat nem ugyanannyit bukik egy 6 200 és egy 50 000 forintos havi számlán. Puszta önszorgalomból végeztem néhány matematikai számítást. A Pannonnál a 30 napos késedelem miatt 193 százalékos éves kamatot fizettem a hibámért, és még jól jártam, mert ugyanez a Vodafone-nál 541, a T-Mobile-nál pedig 658 százalék lett volna. (Ugyanakkor a közszolgáltatóknál használatos, az alapkamat kétszeresére rúgó büntetőkamattal is mindössze 119 forintba került volna a botlásom.) Persze tudom, ebben az esetben minél később fizetem be a késedelmi díjat, annál alacsonyabb lesz az így számított kamat, meg ez így nem is releváns, de ez ebben az esetben számomra felért egy 13. havi mobilszámlával, amit egy kicsit túlzásnak tartok.

További történeteket várunk a blog@penzcentrum.hu e-mail címre.
 

Kezdjük a legérdekesebbel, a levél scannelt formában a következő linkre kattintva olvasható:

http://indafoto.hu/penzcentrum/image/2495307-3814fc73

 

A korábbi forgatókönyvvel szemben csak egy dolog változott: ezúttal leragasztott, címzés nélküli borítékban lett bedobva az igényesen kidolgozott küldemény, mellyel kapcsolatban inkább csak nagyon röviden mondanék véleményt.

Nem szép dolog halott után is beszedni az életbiztosítás díját, különösen miután a biztosítót értesítették a halálesetről, hiszen csak ennek tudatában dönthette el, hogy inkább nem fizet. A bajt csak tetézi, hogy az alábbi levél írójánál beragadt a „caps lock”, a történet ettől függetlenül elég durva. (Természetesen ezúttal is változtatás nélkül közöljük a szerkesztőségünkbe beérkezett levelet.)

OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ AZ AKI NEM SZERET FIZETNI,CSAK A HALOTT UTÁN IS LEVONNI AZ ÉLETBIZTOSÍTÁST!

 

FÉRJEM JANUÁRBAN HALT MEG,AKKOR KÉRTEM A KÁRTÉRÍTÉST,MIVEL A LAKÁSBIZTOSÍTÁS MELLÉ VOLT EGY KIEGÉSZÍTŐ ÉLET ÉS BALESETBIZTOSÍTÁSUNK,MELYRE 107EZER FT-OT KELLETT VOLNA FIZETNIÜK.JULIUS 09-ÉN JUTOTTAK ODÁIG,HOGY ELUTASÍTSANAK 7HÓNAP UTÁN.AZZAL INDOKOLTÁK,HOGY VOLT EGY ALAPBETEGSÉGE /ASTHMA/ MIKOR MEGKÖTÖTTÜK A BIZTOSÍTÁST NEM KÉRDEZTÉK,HOGY VAN-E VALAMILYEN BETEGSÉGÜNK! EZ NEM NAGY ÉLETBIZTOSÍTÁS VOLT!

Nem mindennapi eset, hogy egy olyan bank követeljen pénzt az embertől, melynek már nem is ügyfele. Fél éve elszámoltak valamit...ehhez csak gratulálni lehet. Talán újabb fél év kell, hogy arra is rájöjjenek, a most értesített ügyfél nehezen helyezné el a kért összeget a számlájára, ugyanis már nincs is számlája a banknál. Ez azért durva...

 „Néhány napja kaptam egy levelet a CIB banktól, miszerint rájöttek, hogy 2008. júniusában tévesen számolták ki késedelmi kamat kötelezettségemet, ezért tartozom a banknak tizennéhányezer forinttal.

 

Senki nem örül, ha pénzéhez nem juthat hozzá, ráadásul a bankja egy értelmezhető magyarázatot sem tud adni. Mindig öröm a call centeresekkel órákat beszélgetni, ha pedig mindezt külföldről tehetjük, az már maga a boldogság csúcsa. Akad olyan ügyfél, aki nem is tartotta magában érzéseit...

„Mélyen hiszünk abban, hogy az ügyfélkapcsolatok minősége, valamint ügyfeleink bizalma és megbecsülése olyan értékek, amelyeket elkötelezetten védenünk és ápolnunk kell.” Az idézet a CIB Bank honlapján olvasható. Írásommal a CIB Bank ügyfélkapcsolatainak hatékonyabb védelmezéséhez és ápolásához szeretnék segítséget nyújtani.

 

Október 23-án, a hosszú hétvége első napján külföldre indultam. Úgy gondoltam, kevés készpénzt viszek magammal, s bankkártyával fizetek, ahogyan ezt a pénzügyi kultúra terjesztésében élenjáró bankok is sugalmazzák ügyfeleiknek.

Blogunk eddigi tanulságai szerint reménytelennek tűnik a mobilszolgáltatókkal folytatott harc. Ezúttal a kissé hosszúra nyúló csörtéből az derül ki, hogy a Vodafone gyakorlatilag bármikor számlázhat egy rendkívülit, nehogy véletlenül az ügyfél a havi rendszeres számlán akkora összeget lásson, hogy elmenjen a fizetési kedve. A hóközi számla kiegyenlítését viszonylag egyszerűen ösztönzik: korlátozzák a hívásokat, amennyiben ez nem történik meg határidőre (még akkor is, ha a számlát határidő után kézbesítik).

Október 28-án épp külföldről tartottam hazafelé, s útközben megcsörrent a telefonom. A barátságos, csengő hangú kisasszony a vonal túlsó végén közölte, hogy a VODAFONE Magyarországtól telefonál, s még mielőtt elmondaná, milyen ügyben zavar, legelőször is azonosítsam magam, diktáljam be az ügyfélbiztonsági kódomat, és egyéb személyes adataimat. Miután tisztáztuk, hogy én vagyok én, közölte, hogy megnövekedett telefonforgalmamra tekintettel „hóközi befizetés” jogcímen számlát küldenek nekem a következő napon 51,600 forintról (négy előfizetés tartozik a csomaghoz, így meglátásom szerint, ez nem annyira jelentős összeg), amit két munkanapon belül van lehetőségem rendezni, ellenkező esetben korlátozzák a csomaghoz tartozó valamennyi előfizetés minden kimenő hívását. Kedves tájékoztatását megköszönve elbúcsúztam a csengő hangú kisasszonytól és a következő napokban soha nem látott gyermeki izgalommal vártam a postást. 

Személyesen a bankfiókban kell kérni a tőkegaranciát egy tőkegarantált alapra? Ha ez valóban igaz, akkor nem semmi innovációt vezetett be az OTP Bank az internet korában, hogy amúgy is mindig vidám ügyintézőit felvillanyozza a bankfiókokban. Kíváncsian várjuk a PSZÁF vizsgálat eredményét, de azért előzetesen arra fogadnánk, hogy ez az "apró kis feltétel" biztosan megtalálható valami eldugott helyen, tehát végeredményben úgyis az ügyfél szív... 

Tisztelt Szerkesztő,

 

felbuzdulva a http://szivatos.blog.hu/2008/07/29/nincs_szabadulas_az_otp_karmai_kozul cikken nekem is lenne egy sztorim:

 

Befektetési tanácsok, avagy hogyan bukjunk egy tőkegarantált befektetési alappal!

A hónapokkal ezelőtti adathalász támadássorozat után rengeteg olyan honlap maradhatott a neten, amit csalók hoztak létre, hogy megszerezzék az ügyfelek banki adatait. Ha már egy bank úgy dönt, hogy az ő ügyfélkörét célzó klón-oldalakat megveszi, akkor talán nem ártana ezeket rendesen megcsinálni, mivel így nagyobb veszélyt jelentenek, mintha egyszerűen eltávolították volna őket a világhálóról. Arról nem is beszélve, hogy néhány ilyen elhibázott akció után ki mer majd belépni még a netbankjába? A Raiffeisen persze azóta bevezette az SMS-azonosítást is, a biztonság fokozása érdekében, ez azonban nem mentség arra, amit Olvasónk észrevétele szerint "oldalátalakítás" címszó alatt műveltek.

Elsőre azt gondolnánk, hogy mobilos szolgáltatóváltásnál a leváltani kívánt szereplő próbálhat minden eszközzel keresztbe tenni, az új szolgáltató viszont már tárt karokkal fogadva körbeudvarol, hogy milyen jól is döntöttünk. Hát akkor „welcome to reality”, lássuk hogy is megy ez idehaza Pannonéknál!

Eddig sem lelkesedtem a Pannonért, de most már a legkevésbé sem kedvelem őket. Történt ugyanis, hogy a cégem szolgáltatót váltott, csoportosan elhagytuk a T-Mobile-t és átigazoltunk a Pannonhoz, a számokat persze hordoztuk.

 

Élmény bankba járni válság idején. Az igazán ínyencek ilyenkor felejtsék el az internetes bankolást és sétáljanak csak szépen be a bankfiókba ügyféltársaik közé, megéri! Az egyik frekventált helyen lévő fiókban például többen könyvekkel feküdtek a székeken, igyekeztek „a piac ütőerén tartani kezüket” és figyelmesen hallgatták, mit mondanak az ügyintézők a többi kérdezősködő ügyfélnek. Na, de ne rohanjunk ennyire előre!

Tomboló válság, napi 10-15% zuhanás: K&H Bank, Oktogon

A válságtól teljesen függetlenül sikerült betérnem a meglehetősen forgalmas bankfiókba, ahol mindössze annyit szerettem volna elérni, hogy az online banki hozzáférésemmel láthassam a lakossági folyószámlám mellett az értékpapírszámlámat is, tudjak a kettő között átvezetni és befektetési jegyet is venni a neten. Gondoltam, ha már hosszú évek alatt sikerült ezt megoldani a banknak, akkor élnék a lehetőséggel. Ehhez ugye értékpapírszámlás sorszámot húztam a bankfiókban...durva hiba volt!

Hiába az ügyfélcsalogató akciós lakáshitel-ajánlatok, bizony némi körmönfontsággal ez alól is ki tudnak bújni a pénzintézetek, nem kevés problémát okozva az ügyfeleknek. Jobb, ha ilyenekre is felkészül, aki lakásvásárlásra adja a fejét...

„V. elhatározza, hogy lakást vesz, és ehhez banki kölcsönt fog igényelni. Nézegeti, nézegeti a bankok ajánlatait, oszt-szoroz, és végül egy szép nyári napon besétál A Bankba, ahol tárt karokkal fogadja a hitelügyintéző, akit nevezzünk C-nek. Mézes-mázos mosolyával és segítőkészségével palástolja, hogy bizony nem rendelkezik akkora szakértelemmel, mint amekkora elvárható lenne.

Évekig várt az APEH, hogy végre lecsaphasson. Mivel az összeg még ekkor is kevés volt, a kamatok ellenére is, hozzáírtak egy nullát, hogy jobban mutasson. Az áldozat adóvisszatérítése egyelőre ugrott, de legalább az ügyvéd sógor el tudja foglalni magát. A tévesen visszatartott pénzre jár ilyenkor kamat?

„Komolyra” fordítva: ha az eredetileg 11 ezres tartozásból hat év alatt 130 ezer lett, akkor az nem kevesebb mint „ötvenes kamat” évente. Így a válság kapcsán nem lenne rossz, ha betéteket is el lehetne helyezni az adóhatóságnál és ott is ilyen bőkezűen bánnának a százalékokkal...

Hello!

Hogy később ne kelljen mindenféle illetékeket fizetni (örökösödés), amikor édesanyámék egy szerencsére csak pár százezer forint értékű vidéki telket vásároltak, a telket az én nevemre írattuk, anyukáméknak pedig haszonélvezeti joguk van.

Lakáshitelhez megköveteli a bank, hogy biztosítsuk a kölcsön fedezetéül felajánlott ingatlant, ebben eddig semmi meglepő nincs. Abban már annál inkább, hogy az egyik legpatinásabb biztosítónál egyszerűen felfoghatatlan káosz tombol és képtelenek elfogadható módon kezelni a szerződéseket. Egy lakásbiztosítás alapvető adminisztrálása nem olyan bonyolult dolog: negyedévente csekket kellene küldeni, amit az ügyfél befizet. Hát a munka oroszlánrészét az egyik legnagyobb biztosítónak sorozatosan nem sikerül teljesíteni. Könyörögjön az ügyfél, ha fizetni akar...ezt szeretjük!

Elég türelmes ember vagyok alapvetően, de mostanra kicsit elszakadt a cérna! Több mint egy éve vagyok az egyik legnagyobb biztosító ügyfele, mivel a bank megkövetelte, hogy a hitel mellé kössek lakásbiztosítást.

A biztosítót nem akarom megnevezni, mivel nem lennék meggyőződve róla, hogy máshol nem így működnek a dolgok, de a kommentek közt meglepődnék, ha nem derülne ki kb. azonnal, hogy kiről is van szó. A választás anno azért esett rájuk, mert gyorsan kellett biztosítást kötni és egy ismerősön keresztül soron kívül intézték az ügyemet. (Lehet, hogy azóta is ennek az árát fizetem...)

Ilyen az, amikor egy elit privátbanki ügyfél az RTL Klubról és az újságokból értesül arról, hogy épp bukott 70-100 milliót, mert épp valami válságféle van a világban. A meg nem nevezett bankjának lehet, hogy már egy telefonhívásra sem futotta, vagy a tanácsadója egyszerűen csak nem mer a szemébe nézni, pont amikor a legnagyobb szükség lenne rá. (Illetve nem rá, hanem egy olyan pénzügyi tanácsadóra, aki tényleg ért is valamihez és segíteni is próbál, de ez már más kérdés...)

Sosem gondoltam, hogy valaha blogon fog megjelenni bármiféle véleményem (már ha megjelentetik persze). Elég visszavonultan élek, a pénzemet egy elitnek tartott privátbank kezelgeti (illetve ezt hittem...). És most jöhetnek az első beszólások: nagyságrendileg 300 millió forintom volt, amíg el nem durvult a válság, amiről a bankom az elit kiszolgálás keretében elfelejtett értesíteni.

A tegnapi Kövér Lajos utcai történet folytatódik, ma reggel újabb levél várta a ház lakóit, ezúttal feltehetően már tényleg a Harsányi Ügyvédi Irodától. A levelet az előző felvonásban (a zsaroló által) „Moldoványi barát”-ként aposztrofált Moldoványi Zsolttól is megkaptuk szerkesztőségünkbe, néhány sor kíséretében, így ezeket most változtatás nélkül közreadjuk.

„Tisztelt Szerkesztőség!

 

Kérem a mellékelt levelet a tárgyi címmel közzétett korábbi cikkükhöz

hasonló terjedelemben és prioritással közzétenni szíveskedjenek.

 

A cikkükben közzétett levélhez nincs közöm, semmilyen

nemű pénz átvételére nem rendelkezem felhatalmazással.

Ugyanakkor aggályosnak tartom azt, hogy a levél valóság

alapjának vizsgálata nélkül tették közzé cikküket, ezzel nem

kevés kellemetlenséget okozva a levélben szereplőknek.

 

Megértő intézkedésüket előre is köszönöm, 

üdvözlettel:

Moldoványi Zsolt”

 

A legújabb levél szövege scannelt formában ITT olvasható.

 

Nem kellett messzire mennünk az alábbi történet feldolgozásához, ezúttal ugyanis szerkesztőségünk egyik tagjával esett meg, hogy egy blogposztra érdemes levelet talált postaládájában.

Hazamentem és a hagyományos, offline postaládámban várt egy összehajtogatott, boríték nélkül bedobott nyomtatott iromány, ügyvédi fejléces papíron. Élből dobom az összes szemetet a kukába, de gondoltam egy ügyvédi levelet azért csak átfutok...megérte!

 

Sokan hisznek az egyszerű netes meggazdagodásban, figyelmükbe ajánljuk az alábbi posztot, ami rávilágít: online sem minden arany, ami fénylik. Az online szerencsejáték területén különösen érdemes megválogatni, kihez utaljuk a pénzünket, aki előzetesen nem tájékozódik (az erre szakosodott oldalak segítségével) az nagyon nagy felelőtlenséget követ el...és futhat Antiguáig a pénzéért. A posztoló persze max. idegeskedett egy kicsit, de saját pénzét nem bukta el, így legalább játszott kicsit ingyen...

Egyik nap hazaesek munka után és vár rám egy érdekes email a postafiókomban: a BetRoyal Casino ajándékba adna nekem 60 dollárt, hogy játsszak vele, amihez összesen egy kupon kódot kell beütnöm.

Azon, hogy ilyen levelet kaptam, egy pillanatig sem lepődtem meg, mivel játszottam már online kaszinóban és köztudott, hogy ezek adják-veszik egymás közt az adatbázisokat, így könnyen megtalálhattak. A no-deposit típusú bónusz pedig létező műfaj, így gondoltam essünk neki, munka utáni levezetésként nyomok egy kis blackjacket és legrosszabb esetben is csak ezt az ajándék zsetont bukom el.

Megszűnt hallgatói jogviszony, új határozatok visszamenőleges alkalmazása és persze az ezzel járó 30 ezres tartozás. Muszáj lesz krediteket szerezni, már a BME sem a régi...

2006-ban kezdtem meg a tanulmányaimat a BME Építőmérnöki Karán, de miután túlságosan lazára vettem a tanulást, és a második félév végén nem sikerült elegendő kreditet felmutatnom, nyáron véget is ért számomra az egyetem, legalábbis egy időre. Egyáltalán nem kellemes, de van ez így. Egy év kihagyás után futottam neki újból a felvételinek, simán be is kerültem, gondoltam sínen vagyok. Szeptember 2-án a beiratkozáskor viszont kellemetlen meglepetés ért: a Neptun tanulsága szerint elvileg 30 ezer forinttal tartozom az egyetemnek, amit ha nem utalok át még a héten, rögtön passzív félévre kerülök, azaz nem kezdhetem meg a tanulmányaimat.

 

Az alábbi történet tanulsága leginkább az, hogy olyan hűtőt kell venni, ami nem romlik el, mert ha már a baj megtörtént, akkor szinte teljesen hiába kapálózunk. Azért a 30 napon túli kínlódás a maga nemében elismerésre méltó, akinek volt már rosszabb, küldje el történetetét a blog@penzcentrum.hu címre!

A történet játszódik vidéken, a XXI. században:
- 2008.07.09.: 11 hónapja vásárolt (garancia: 2 év) Ariston hűtőnk meghibásodását
bejelentem az Indesit Company Magyarország Kft. telefonos ügyfélszolgálatán. Ígérik, két napon belül kijönnek.
- 2008.07.11.:  telefonos érdeklődésemre és néhány telefonhívás után kiderül, hogy
bejelentésemet hibás szervizcímre továbbította az ügyfélszolgálat, azonnali intézkedést ígérnek.