Nem mindennapi eset, hogy egy olyan bank követeljen pénzt az embertől, melynek már nem is ügyfele. Fél éve elszámoltak valamit...ehhez csak gratulálni lehet. Talán újabb fél év kell, hogy arra is rájöjjenek, a most értesített ügyfél nehezen helyezné el a kért összeget a számlájára, ugyanis már nincs is számlája a banknál. Ez azért durva...

 „Néhány napja kaptam egy levelet a CIB banktól, miszerint rájöttek, hogy 2008. júniusában tévesen számolták ki késedelmi kamat kötelezettségemet, ezért tartozom a banknak tizennéhányezer forinttal.

 

A levélben a bank - mely állítólag az év leginnovatívabbja (!) – illedelmesen bocsánatot kér és arra szólít fel, hogy szíveskedjek gondoskodni róla, hogy az összeg felszabaduljon a számlámról, hogy így levonhassák, ami nekik jogosan jár.

 

Tény és való, hogy abban az időszakban kötöttem az értékpapír-számlámon befektetési hitellel fedezett ügyleteket, azonban nem durva egy kicsit, hogy fél évvel később jönnek rá arra, hogy elszámolták a kamatkötelezettségemet?

 

Nem durva egyáltalán az, hogy a bank elszámol valamit? Nem azt hallom lépten nyomon, hogy a bankkapcsolatokban milyen fontos a bizalom? Hogyan bízhatnék meg a CIB-ben úgy, hogy csak úgy „elszámolhatnak” valamit?

 

Most akkor bármikor számíthatok arra, hogy a bankom bejelentkezik, hogy bocsi, de négy éve valamit elszámoltunk a számládon, ezért tartozol 10 millió forinttal?

 

A racionális ügyfél egy ilyen levél láttán bemegy a legközelebbi bankfiókba és azonnal megszünteti a számláját, azonban a slusszpoén még hátravan:

 

Mintegy három hónapja minden CIB számlámat megszüntettem, a levelet úgy küldték ki, hogy nem is állok már kapcsolatban a bankkal. Kérdem én, akkor hogyan gondoskodjam arról, hogy a nevezett számlán rendelkezésre álló pénz és levonhassák?

 

Egy gyakorlott jogász azért felvilágosíthatna, hogy szerinte befizessem-e a kért összeget nekik.”

A szivatós történeteket a blog@penzcentrum.hu címre várjuk.