Elsőre azt gondolnánk, hogy mobilos szolgáltatóváltásnál a leváltani kívánt szereplő próbálhat minden eszközzel keresztbe tenni, az új szolgáltató viszont már tárt karokkal fogadva körbeudvarol, hogy milyen jól is döntöttünk. Hát akkor „welcome to reality”, lássuk hogy is megy ez idehaza Pannonéknál!

Eddig sem lelkesedtem a Pannonért, de most már a legkevésbé sem kedvelem őket. Történt ugyanis, hogy a cégem szolgáltatót váltott, csoportosan elhagytuk a T-Mobile-t és átigazoltunk a Pannonhoz, a számokat persze hordoztuk.

 

Szóltak előre, hogy 2008. október 31-én este 6 és 10 között lesz a váltás, az eddigi kártyáink meghalnak, a kiosztott Pannonos kártyák viszont életre kelnek. Hurrá gondoltam, milyen flottul megy az egész, mert akkor még ilyen naiv voltam.

 

A rémálom ezek után kezdődött, ugyanis az addig aktív kártyám természetesen percre pontosan 6-kor meghalt, a Pannonos meg csak kb. fél órával később kelt életre. Tekintve hogy a munkámhoz nélkülözhetetlen a mobil, ez már alapból nem tetszett, de fél órás, vagy akár 1-2 órás kiesésért még eszem ágában sem lett volna kiakadni.

 

A probléma az volt, hogy miután fél órás virtuális nihil után végre „Pannonos lettem” még mindig csak sms-t írni, wapozni és hívást fogadni tudtam. „A hívott szám adminisztratív okok miatt nem kapcsolható”  - mondta a hang a telefonban, valahányszor megpróbáltam valakit felhívni az új előfizetéssel.

 

Ez így volt még 2008. november 1-én reggel is, amikor meguntam a várakozást és felhívtam az ügyfélszolgálatot. A szokásos negyed órás kör után a hölgy a vonal végén közölte, hogy nem tudja mi a probléma, de mivel céges előfizetésről van szó én nem is intézkedhetek, csak a megjelölt kapcsolattartó személy.

 

Mivel a telefonra feltétlenül szükségem volt, hívtam a kapcsolattartót. Mindenszentek napján reggel fél 10kor persze nagyon örült nekem, de nem volt választásom. Megpróbált intézkedni, de azt mondták neki, hogy a rendszer szerint előfizetéseinkkel rendben van, ha van is hiba, az az átállástól számított 24 órán belül megoldódik. 2 óránként ki és bekapcsolás után lehet újra próbálkozni…

 

Azért ez elég durva, a mi flottánk például 250-300 tagú, gondoljunk csak bele, ha például egy cég 300 embere egy napon keresztül nem tudja használni mobilját, csak azért, mert szolgáltatót váltottak...

 

24 óra elteltével természetesen semmit nem változott a helyzet, így ismét felhívtuk a 1220-at. Az ügyintéző bejelentkezéséig percekig kellett várakozni, cserében a 20 másodperces zenei spotot 100szor lejátszották nekünk, így legalább nem unatkoztunk. 

 

Az ügyintéző hölgy bejelentkezése után röviden ismét felvázoltuk problémánkat, amire megkért, hogy várakozzunk és 21 percen keresztül ismét a rövid zenei spottal szórakoztatott minket. A 22. perc közepe fele és a 1000. zenei aláfestés újrakezdésénél rájöttünk, hogy minket valószínűleg elfelejtettek, így újratárcsáztuk a 1220-t.

 

Természetesen a következő ügyintéző ismét megvárakoztatott a bejelentkezéssel, de ő probléma felvázolása után csak 10 percig húzta az idegeinket. Utána közölte, hogy  rendszer szerint minden rendben a bediktált számokkal és ő most nem tud technikusokat felhívni, mert mégis csak szombat este van…. Na itt szakadt el a cérna. Lassan több mint egy órája vonalban vagyunk   ügyintézőkkel és csodálatos Pannonos zene hallgatással, ennek ellenére semmi nem történt. Nem ezt a lekezelő bánásmódot várná el az ember egy 250-300 fős céges flottánál.

 

Ezek után a főnökét kérettük, aki hátha mégis tud valamilyen technikust találni. A főnököt nem tudták elérni, így a többihez képest rövidebb zenehallgatás után a főnök nem, de a technikusok előkerültek. Már csak annyi a dolgunk, hogy egyenként diktáljuk be mely számokról lenne szó…

 

A legfontosabb számokat végül bediktáltuk és így egy újabb ígérettel zártuk 2 órás telefonos vajúdásunkat. Az előfizetések természetesen csak reggel javultak meg és csak kizárólag a fejből bediktált számok. A többi szám helyretételét végül csak a személyes megjelenés segítette elő másnap reggel a Mamutban lévő Pannon boltban, ahol a korrektség kedvérét kiemeljük, hogy fél óra alatt helyrehozták a többi telefon hibáját is.

 

Másnap délutánra előkerült a hívószolgálat főnöke is, és közölte, hogy megoldották a problémát. Közöltük vele: Tudjuk , mivel a boltban lévő kollegájuk orrunk előttünk intézte el. Azóta még kétszer keresett minket a telefonos szolgálattól több ember, hogy megoldották a problémát.

 

Már csak akkor érkezett a meglepetés, amikor az egyik kollegánk próbált külföldre telefonálni hétfő délután, ugyan az a probléma jelentkezett, pedig meg volt rendelve a roaming szolgáltatás is. Kezdődhetett volna az egész elölről, de inkább rutinosan a boltba mentünk személyesen.

 

Másfél napot mobil nélkül töltöttem tehát, ami így elsőre leírva nem tűnik durvának, de ha belegondolok mi lenne, ha mondjuk az Országos Mentőszolgálat váltana mobilcéget, akkor már kicsit ijesztőbb az összkép...