Élmény bankba járni válság idején. Az igazán ínyencek ilyenkor felejtsék el az internetes bankolást és sétáljanak csak szépen be a bankfiókba ügyféltársaik közé, megéri! Az egyik frekventált helyen lévő fiókban például többen könyvekkel feküdtek a székeken, igyekeztek „a piac ütőerén tartani kezüket” és figyelmesen hallgatták, mit mondanak az ügyintézők a többi kérdezősködő ügyfélnek. Na, de ne rohanjunk ennyire előre!
Tomboló válság, napi 10-15% zuhanás: K&H Bank, Oktogon
A válságtól teljesen függetlenül sikerült betérnem a meglehetősen forgalmas bankfiókba, ahol mindössze annyit szerettem volna elérni, hogy az online banki hozzáférésemmel láthassam a lakossági folyószámlám mellett az értékpapírszámlámat is, tudjak a kettő között átvezetni és befektetési jegyet is venni a neten. Gondoltam, ha már hosszú évek alatt sikerült ezt megoldani a banknak, akkor élnék a lehetőséggel. Ehhez ugye értékpapírszámlás sorszámot húztam a bankfiókban...durva hiba volt!
30 perc várakozás alatt akaratlanul is sikerült felmérnem „a piaci helyzetet”. A fiók olyan volt mint valami zugszínház, itt-ott félig fekvő emberek pihengettek a székeken, miközben a műsor, az „ügyfélokítás” folyt középen, a színpadon. Elég sok külföldi tért be a fiókba, amíg ott voltam (röpke 1 óra volt „csak”). A kedvencem egy kanadai család volt, a férfi ugyanis a bankba belépve, a tömeget és a szervezettséget meglátva rögtön nyomott egy „I don’t like this bank”-et az asszonynak, de hát nem tudtak jobbat, beültek ők is az előadásra (így tudhattam meg a későbbiekben, hogy Kanadából látogattak hozzánk).
Rövidet ugranék a történetben: nagyjából 50 perc várakozás után elszakadt a cérna és rákérdeztem a biztonsági őrnél, hogy nem lehet-e, hogy most is a jól bevált „befektetéses sorszámosokat nem szólítunk” taktikát alkalmazzák, amit ebben a fiókban oly sokszor. (Ezt korábban maga az őr ismerte el, hogy az ilyen számot húzókat nem szeretik szólítani. TRÜKK: húzzak másmilyet, mert miután szólítottak, akkor már muszáj lesz kiszolgálniuk, akármit is szeretnék...”I love this bank!”)
Szóval miután ezúttal sem nyugtatott meg, soron kívül leültem egy pár pillanatra felszabaduló ügyintézőhöz. Nem örült nagyon, de miután meglátta a sorszámom, mindent megértett és csak ennyit mondott: „ilyet nem szabad húzni, ilyet csak azok húznak mostanában, akik meg vannak ijedve és az összes pénzüket ki akarják venni”. Ilyen ügyfélből elmondása szerint rengeteg volt, nekik pedig a kollégák fejenként bő félórás tanácsadást tartottak. Durva, de többeknek annyira tetszett az előadás, hogy a háttérben is voltak nézők rendesen.
Az online számlás ügyintézés sikerült végül, és még képet is kaptam arról, hogyan élik meg a válságot „ügyféltársaim”. Egy élmény volt...
„Elindult az OTP és nekem nincs!” Erste Bank
A napokban sikerült egy Erste Bankba is betévedni kártyaátvétel céljából. Amit ott láttam, az is kemény volt a maga nemében. Nyitástól 9-ig lehettem bent, de szinte mindenki „tőzsdézős számlát” akart nyitni és OTP-t venni azonnal! (Pont előtte ment kb. 2 napig tízenszázalékot az árfolyam...)
Az már csak hab a tortán, hogy maga az ügyintéző sem értette, miért nem tud azonnal OTP-t venni az ügyfélnek 9 előtt. (Persze ha belegondolok, hogy a Portfolio.hu szerkesztőségébe is érkeztek már tőzsdezárás után telefonhívások, hogy „nem frissülnek az árfolyamok a rendszerben”, akkor már mindent értek...)
Hogy könnyebb legyen rekonstruálni a dátumot, később ránéztem, hogy ezen a napon kezdett 10%-os plusz körül az OTP, majd végül elolvadt ez a nyereség, a következő nap pedig talán már mínuszos volt. Hiába, akinek frissen lett „tőzsdézős számlája” az tartson ki, mostanra már akár pluszban is lehet.
A bankkártya végül meglett, de az élmény bőven többet ér...az „megfizethetetlen”.
A történeteket a blog@penzcentrum.hu címre várjuk.