Izgalmas pizzavacsorába csöppent a minap a Pénzcentrum.hu olvasója: se számla, se sörök, se elfogadható vendéglátós hozzáállás. A végén persze valaki fizetni fog.
"Gondolom, sokakkal előfordult már az eset, hogy egy nagyobb baráti társasággal közösen eltöltött vacsora után valahogy kevesebb pénz jött össze az asztal közepén, mint az a számlán szerepelt. Valaki egy sörrel többet ivott, mint emlékezett, más elfelejtette, hogy volt még egy kávé is, stb. Ami azonban velem és a barátaimmal történt pénteken este a Király utcában az még köszönőviszonyban sincs a fent vázolt esettel. Rendesen belefutottunk egy szép kis szívatásba.
Biztos sokan ismerik a körúttól nem messze található Király utcai pizzázót (a templommal és a textiláruházzal szemben), ahol igen jutányos áron csillapíthatja éhségét, aki arra jár. A legtöbben az ablaknál szoktak elvitelre pizzaszeletet kérni, azonban csak kevesen vannak, akik az emeleten található éttermi részre ülnének be.
Nos, jómagam és 10 másik barátom sajnos pont ezt tettük múlt pénteken este. A vacsora során összesen közel 30 ezer forintos fogyasztást halmoztunk fel, a fizetés után azonban nem várt balhéba keveredtünk.
Miután a kasszánál mindenki kifizette külön-külön a fogyasztását igencsak megdöbbentünk, amikor ránk förmedtek, hogy egy csomó tétel egyelőre rendezetlen. A meglepő az volt, hogy olyan tételeket nem fizettünk ki - a tulaj és beszívott alkalmazottainak véleménye szerint - amiket egyértelműen megtettünk.
Ilyen tételek voltak például öt pizzaszelet és 10 dobozos sör is. A gond csak az volt, hogy összesen nem ettünk ennyi szeletet (a legtöbben egészet fogyasztottak, csak 3 szeletet kértünk plusszban) és a sörből se fogyott ennyivel több. Például jómagam ittam egyedül Sopronit, összesen három dobozzal, a többiek másik sört választottak. Nos, a tulaj szerint egyetlen Soproni se lett kifizetve, hiába mondtam neki, hogy fél perccel ezelőtt fizettem ki mind a hármat – nem akarta elhinni.
Természetesen blokkal nem tudta igazolni esetleges tévedésünket, pedig próbálkozott a kopasz rendesen. A kukából nem egy bizonylatot kapart elő, kevés sikerrel, hiszen egyiken se a mi fogyasztásunk szerepelt. Nem is számítottunk másra, mivel egyetlen tételt se ütöttek be fizetéseink során. Itt megjegyzem, már ez magában is megérne egy adóhatósági vizsgálatot.
„Elegem van abból, hogy ilyen kis buzik bejönnek ide és pár ezer forinton szarakodnak” - felkiáltással adta tudtunkra a felpaprikázott vezető, hogy nem kívánatos személyek vagyunk, és jobban tesszük, ha fizetünk és mihamarabb távozunk, különben nem áll jót magáért. Hát ez ám a fogyasztóbarát gondolkodás.
Nem is folytattuk, az értelmetlen beszélgetést, beláttuk, hogy az ostobaság ellen nem sokat tehetünk, miután kifizettük a plusz három rugót, kissé feldúlt hangulatban távoztunk a helyről és megfogadtuk, ide többet be nem tesszük a lábunkat. Jobb, ha ezt mások sem teszik."