Adó- és járulékemelést varr a kormány a vállalkozások nyakába azzal, hogy fel kell emelniük a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kereső dolgozóik nagy részének a bérét, ha részt akarnak venni a közbeszerzési pályázatokon, illetve állami támogatást igényelnének.
A nettó bérkorrekció kétszeresének megfelelő költséget jelent a munkáltatóknak, ha kénytelenek lesznek felemelni a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kereső dolgozóik jövedelmét. Angyal József okleveles adószakértő a Pénzcentrum.hu-nak a következő példával szemléltette ezt:
Vegyünk bruttó 150 000 forintos bért!
Ha a kormány szándékai szerint jövőre megfelezik a szuperbruttót, már csak 1,135-tel kell a bruttó béreket felszorozni az adóalap kiszámításához.
A 150 000 forintos jövedelemnél 1,135-ös szuperbruttós szorzó mellett 3240 forintot nyerne a dolgozó. Ez viszont nem lesz mind a dolgozóé, mert a kormány tervei szerint tovább csökken az adójóváírás.
A mostani bérkommandós törvényjavaslat a következő két évre lenne hatályos, ebből – Angyal József szerint – arra lehet következtetni, hogy ez idő alatt éri hátrány az alacsonyabb keresetűeket, tehát a kormány két év alatt szüntetné meg az adójóváírást.
Ha azzal számolunk, hogy arányosan vennék vissza az adójóváírást, akkor a jelenlegi havi 12 100 forintot mondjuk jövőre 6000 forinttal csökkentenék.
Tehát a példában említett 150 000 forintból nettóban 6000 mínusz 3240, azaz 2760 forinttal maradna kevesebb.
A munkavállalót terhelő szja- (ami az 1,135 százalékos szuperbruttósítás miatt nem 16, hanem 18,2 százalék lenne jövőre) és az összesen 17,5 százalékos járuléklevonás miatt a 2760 forintos nettó keresetcsökkenést bruttó 4292 forintos béremeléssel lehet ellensúlyozni.
A munkáltató költségnövekedésének itt még nincs vége
Mivel a munkáltatónak a bruttó bér után 28,5 százalékos járulékot is kell fizetnie, további 1223 forinttal emelkedik a bérköltség.
Tehát a jelenleg 150 000 forintos bruttó bérek esetén 5515 forint a bérköltség-növekedés. Ennek viszont csak a felét, 2760 forintot kap meg a dolgozó, a másik felét adó- és járulék formájában lenyúlja az állam.
Van-e pénzük a vállalkozásoknak?
Rogán Antal, a bérkommandó fő fejese szerint a vállalkozásoknak van pénzük béremelésre, hiszen 140 milliárd forint maradt náluk amiatt, hogy 50 millió forint helyett 500 millió forint nyereségig kiterjesztették a 10 százalékos társasági adókulcsot.
Mit mutatnak a vállalati mérlegek? A GKI Gazdaságkutató által megvizsgált 2009-es adatokból az derül ki, hogy 355 ezer cég eleve nem élvezte az adócsökkentés előnyeit, mivel nem volt 50 millió forintot meghaladó nyereségük. Ez az adóbevallást benyújtó vállalatok 98 százalékára igaz, amelyek az összes foglalkoztatott 71 százalékának adnak munkát. Az érintett vállalatoknak tehát nincs többletforrásuk az elhibázott adóváltoztatások miatti keresetnövelésre.
Dönthetnek: vagy eleget tesznek a kormányzati ukáznak, és megemelik a béreket, hogy kompenzálják az adóváltoztatások miatti keresetkiesést, vagy nem vehetnek részt a közbeszerzésekben és állami támogatást sem kaphatnak. Tehát: önkéntesen vállalják a járulékköltségeik emelését vagy kimaradnak az állami támogatásból. Így is, úgy is lesznek, akik lehúzhatják a rolót.
