Be kell vezetni a számlaBEfizetési díjat, és kiszámlázni (természetesen számlakiállítási díjjal együtt) a szolgáltatónak.

Ez tényleg fasság, a csekkbefizezés kártyával téma esetén azonban meg kell védenem a postát. Ott nem vásárolsz, hanem készpénzt utalsz át, vagyis teljesen logikus hogy készpénzfelvételnek számít a tranzakció.

Most neked nem mindegy, hogy odaírja, hogy ez számlázási költség, vagy egyszerűen nem írja oda csak beszedi? Olyan szépen leírod, hogy tartalmaznia kell a költségvetésnek, azaz így is úgy is te fizeted ki, de mivel külön költséghelyen van tárolva könnyebb elhatárolni van e belőle nyereség, illetve a költségeit elemezve, neked kevesebbe kerülő szolgáltatást tud nyújtani. Jóreggelt.

Mi a baj ezzel ? A sárga csekkes befizetésnél plusz költség keletkezik, ezt a fogyasztónak kell megfizetni. Ha átutalással nincs ez a plusz díj, akkor rendben van. Úgy emléxem, pl. a Pannonnál ez a rendszer.

Ez nem egy újkeletű dolog, Ausztriában pl. minden számlához mellékelnek csekket, amiért átlagban 1 EUR-t felszámolnak. Amikor kértük, hogy ne küldjenek, hiszen úgyis utalással fizetünk, a törvényi szabályozásra hivatkoztak, hogy ez nekik jár... Utánanéztünk, sajnos igaz. Még az átkos nyugaton is...

Nem a számlakiállításért kér díjat a szolgáltató (ezt egyébként tudtommal a bíroságel is meszelte korábban egy UPC-s precedens értékű perben), hanem a csekkes fizetés (posta által a szolgáltató felé kiterhelt) tranzakciós díját hárítjai tovább.
Ennek mértéke 90huf+0,36%/csekk, tehát nem mondhatni aprópénznek. Kis összegű számlák esetében különösen magas ez a mérték, pl egy 1500 forintos számlánál csak ez a költség 95 ft.

Mivel mind a csoportos beszedési megbízás, mind pedig a bankszámláról történő készpénz átutalás IS a fogyasztónak kerül pénzbe, nem értem mi a felháborító azon, hogy a szolgáltató nem vállalja át a csekkes fizetés díját.

Egyébként pertársaságot kell alakítani, és meg lehet támadni a bíróságon az ilyen szolgáltatókat. Egy dolgot lehet elérni: a szolgáltató átnevezi a "számlakiállítási díjat" (már ha van még olyan hülye szolgáltató, aki éppen ezt a szót használja) fizetés tranzakciós költségére.
Azt pedig szedhet az összes szolgáltató, az ugyanis jogszerű.

Igen, nekem is az véleményem, hogy tök mindegy, hogy egy szolgáltató milyen részletességgel állítja ki a számlát (értsd, szerepel-e rajta Gizike kávéja is). Akár egy összeget (vagy kettőt, hármat, stb.) is írhatna, úgyis be kellene fizetni.

"Mivel mind a csoportos beszedési megbízás, mind pedig a bankszámláról történő készpénz átutalás IS a fogyasztónak kerül pénzbe."

Illetve csak egyes bénább bankoknál kerül ez pénzbe.

Tavaly(elott?) UPC mar beprobalkozott ezzel a 100Ft-ert kapsz levelben szamlat+csekket mokaval, alig 1-2 honapig elt ez az akciojuk, mivel fogyvedok rovid uton leallitottak oket.

A közüzemi szolgáltatók számlái és díjai leellenőrizhetetlenek egy kisfogyasztó számára. Pl.: Vízfelmelegítési átlagdíj, Rendszerhasználati díj.

Másrészt monopól helyzetben vannak, lexarják. Ha nem fizeted be kikapcsolnak (akár egy kórházat, vagy lakótömböket).

@kulup: Rosszul gondolod. Egy rakás jogszabály mondja ki, hogy az átvétellel járó költségek a jogosultat terhelik. Magyarul: Ha én kiszámlázok neked valamit, lehetővé kell feléd tegyek egy olyan fizetési módot, amely számodra nem jár plusz költséggel (online befizetés, bankszámla fenntartása és utalás nem az!). A személyes befizetés az esetek nagy részében szintén nem ingyenes, hiszen az utazás keveseknek adatik meg ingyen... Ellenben a posta vagy közel van, vagy házhoz jön...

Jut eszembe! Miért nem számlázzák ki a kiszámlázás számlázásának díját is?

Aki a (szolgáltatónak) drágább fizetési módot választja, az többet fizet. Miért baj ez? Nem csekken kell fizetni.
Ha a szolgáltatónak van esze, a befizetés költségeit beépíti a többibe, és az utalással, csoportos beszedési megbízással fizetőknek ad kedvezményt. Ebbe kössenek bele a jogvédők.

miazhogy árdrágítás? vagy áremelés, vagy drágítás.

@Blog.hu-s nickname:
Őszintén szólva lesz*rom a szolgáltató költségeit.
Ha kiírja, hogy valami ennyibe kerül, és választhatok fizetési módot, akkor gazdálkodja ki.

Pontosan az ilyen mentalitás miatt fizet még mindenki csekken, mert arról papír van, amit lehet lobogtatni, ha le akarnak húzni.
Elektronikus számla nem jelent biztonságot, hiszen bármikor módosítható a szerveren az előfizető tudta nélkül. (és most vonatkoztassunk el attól, hogy elméletileg nem lehet, a gyakorlatban akkor is megoldható)

Mennyivel egyszerűbb is lenne, ha csak menne az utalás a számláról, és hónap végén részletesen megkapnánk, hogy mire is fizettünk és mennyit. (ráadásul mindezt elektronikusan, hogy csökkenjen a papírfelhasználás)

Kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb lehetne, ha nem a non-stop lehúzásra játszana az országban szolgáltató cégek nagyrésze. Így marad a lepapírozott biztonság.

@kulup:

Érdekes dolog. 10 évvel ezelőtt nem volt költség. A számlavezetés meg nekem költség azt meg fizessem meg a Pannon.

@kulup:

CIB Online számlacsomagban az utalás és a csop. beszedés ingyenes. ... és csak 150 ft havidíja van.

@Dimebag Darrell: A számlavezetés is csak bénább bankoknál költség :-) Illetve elhanyagolható, 1-2 száz forint, azt nem hívnám költségnek.

@maxt: Egy sárga csekkes befizetési bizonylatot SOKKAL egyszerűbb hamisítani, mint egy elektronikus számlát. Megnézném én azt a hekkert, amelyik a digitális aláírást hamisítani akarja.

@kulup:
Fordítva! Nem a befizetés hamisításával van a gond (eszembe sem jutott volna, ráadásul a posta megfelelően nyomon tudja követni a befizetést), hanem a szolgáltatók extra és indokolatlan számlázásairól, valamint a befizetések el nem ismeréséről, mely legtöbbjükknél bevett szokás, hogy aztán kiszórhassanak egy jóadak késedelmi díjat. Ilyenkor egy lepecséttelt, dátumozott csekk bizonyíték. Elektronikus rendszer esetén ha banki igazolás kell, akkor beláthatatlan várakozási idő a fiókban és plussz költség, amit a szolgáltató nem fedez, csak az ügyfél napját tette tönkre.
(Még ugye arra utaltam fentebb, hogy a kiadott számlát a szolgáltató utólag módosíthatja, mikor esetleg az ügyfél már befizette - persze amennyiben nem a saját rendszerén fut át az utalás - így ismételten plusz bevételt generálhat a szolgáltató késedelmi díjjal, vagy büntetéssel)

Lehet, hogy már valaki kérdezte: pl. az előző havi számlakezelési egyenlegem arányos részét ráterhelhetem a szolgáltatóra, amiért a beszedési megbízás erőltetésével engem egy bankszámla tranzakciós díjainak megfizetésére kötelez???

Amúgy 2-3 éve állítottam le az összes "beszedési megbízásos" ügyletet, miután rá kellett jönnöm, hogy ha minden szolgáltatót időben "ki akarok elégíteni", akkor a havi fizetésemhez a hónap végéig nem szabad nyúlnom, mert nem mindenhol szabhatom meg, hogy 6-ig vegyék le a terhelést, van aki úgy gondolja, hogy az neki 26-án lesz pont jó... és csináltak egy jó nagy katyvaszt:-(((

Ezek után inkább fizetek a Postának a pénzkezelésért, mint hogy viaskodjak egy biztosítóval egy 4 hónapja megszűnt biztosítás után még mindig levett lóvéért, sőt ha megszorulok, ÉN döntöm el, hogy melyik számla fontosabb, nem pedig a MENETREND:-)

Persze ha én is milliókat keresnék, le.arnám hogy mi folyik a számlámon... egyik főorvostól hallottam, hogy neki fingja sincs, hogy mennyi pénz van a folyószámláján... JÓ NEKI!!!

@Dimebag Darrell: Ja, a parasztbácsinak ilyenre kell előfizetni, hogy a szolgáltatóknak ne legyen költsége. Meg fizessen elő a netre is (már ha van nála) hogy tudja ezt használni, meg persze ebben a csomagban ingyen van minden, még a kötelező bankkártya is...

@maxt:
"Elektronikus számla nem jelent biztonságot, hiszen bármikor módosítható a szerveren az előfizető tudta nélkül."

Ez marhaság.
Hitelesítés-szolgáltató által kibocsájtott időbélyegről, és digitális aláírásról hallottál már?
Kurvára nem tudja a szolgáltató meghamisítani az elektronikus számlát.

@loláb:
Természetesen a használt technológiákat, és néhány számlázási rendszert ismerve írom ezt.
Mindig van kapu a rendszerben, hogy esetleges saját hülyeséget még házon belül javíthassanak. Egy lépés csak ezzel visszaélni, a multikban meg méltán nem bízik senki.

@maxt: "Mennyivel egyszerűbb is lenne, ha csak menne az utalás a számláról, és hónap végén részletesen megkapnánk, hogy mire is fizettünk és mennyit. (ráadásul mindezt elektronikusan, hogy csökkenjen a papírfelhasználás)"

Hiszed, nem? Ez nekem jelenleg pontosan így történik. És a kivonat mindig elérhető, a te csekkszelvényedet könnyebb elhagyni...
Amikor banki igazolás kellett utalásról (igen ritka!) egyrész ingyenes volt és igen hamar meglett. Szolgáltató még nem kért sosem ilyet.

Maxt, ha te benfentes vagy, egy kérdés:
- (az ok, hogy a saját hülyeségeket házon belül "javítják".)
- amennyiben a szolgáltató (pl: gáz) leveszi a bankomtól a jussát, arról egy harmadik személynél nem keletkezik (elektronus) adat? Értsd: a pénzforgalom _közvetlenül_ a 2 cég között keletkezik?

@maxt:
"Természetesen a használt technológiákat, és néhány számlázási rendszert ismerve írom ezt."

Na, sorolj már fel párat, hogy melyik rendszereket ismered? Ezek nem techonlógiafüggő változók, hanem az elektronikus számla törvényi követelményei.

"hogy esetleges saját hülyeséget még házon belül javíthassanak."
Az elektronikus számla nem házon belüli dolog. Onnantól kezdve, hogy a szolgáltatótól független, MINŐSÍTETT, külső hitelesítés-szolgáltató ellátja időbélyeggel az állományt, az nem módosítható utólag.

"Egy lépés csak ezzel visszaélni, a multikban meg méltán nem bízik senki"
Szerintem a netes okoskodókban mégkevésbé érdemes megbízni.

@Unter Bahn: Mi lenne ha egyszer összespórolnál egy havi pénzt a számlára és azon felül élnél? Buffereljed be.

@gabest1: A csoportos megbízások értéket lehet maximalizálni. Ha a biztosítás megszűnik, a csoportos beszedést is meg kell szüntetni... aki lusta, annak meg előbb-utóbb visszautalják a feleslegesen levett pénzt.

@Unter Bahn: "Ezek után inkább fizetek a Postának a pénzkezelésért, mint hogy viaskodjak egy biztosítóval egy 4 hónapja megszűnt biztosítás után még mindig levett lóvéért,"

Ez mekkora hülyeség, már ne haragudj ! Amikor megszűnt a biztosítás, a csoportos beszedési megbízást is meg kell szüntetni, pár kattintás az egész netbankon. Aki ennyire nem figyel, az megérdemli.

@maxt: "Őszintén szólva lesz*rom a szolgáltató költségeit.
Ha kiírja, hogy valami ennyibe kerül, és választhatok fizetési módot, akkor gazdálkodja ki."
Én meg a te fóbiádat sz@rom le. Nem akarom a te költségeidet fizetni! Ha szolgáltatónak is és nekem is olcsóbb, hogy nem csekken fizetek, akkor abból neked _ne_ osszon vissza!

Befizetem azt bankszámlaköltségre. Vélhetően mindenkinek (bank, szolgáltató és én) ez a legolcsóbb.

Egyet dolgot kifelejtettetek.
Mégpedig azt, hogy a szolgáltatások nagy többségénél (víz, gáz, villany) a járulékos költségek (leolvasás, számlázás, kézbesítés) már eleve benne voltak a kalkulált árban. Pl. az alapdíjak eleme volt.
Tehát ez nem csak egy új sor a számlán, hanem áremelés. És ezzel a nagy környezettudatosság dumával nyomják le az ember torkán.
Arról már nem is beszélve, hogy mennyire is környezet kímélő x órát üzemeltetni egy-egy pc-t számla kiegyenlítésekre.

@É2I: Nem értelek, sehol nem olvastam "környezettudatosság" dumát! Egyszerűen az a kérdés, hogy a befizetés költségeit arányosan osszák-e szét, vagy csak azokra, akiknél keletkezik.

Vagy a 10 évvel ezelőtti járulékos költségeket akarod fizetni? Régen mindent havonta olvastak, ma már szinte mindenhol éves leolvasás van résszámlákkal. Ez is költségcsökkentés.

Az x óra számítógépüzemet meg nem értem. A játékhoz, internetezéshez szükséges. De a csoportos beszedéshez _nem_!

@Blog.hu-s nickname:
Nem mondom, hogy nem működhet a dolog, és a jelek szerint te azon szerencsések közé tartozol, akiknek mind a szolgáltatói, mind a bankja eddig jól vette a dolgokat.
Sajnos volt alkalmam megtapasztalni, hogy elektronikus számlázás esetén korábbi, visszakereshetetlen összegeket képesek egyesek kiszámlázni (több, mint 2 évvel korábbi állítólagos tartozást) majd követeléskezelőhöz küldeni mindenféle díjakkal megemelve, sokezresre duzzasztva egy elhanyagolható összeget.
Jah és egymás kölcsönös leszarásához még annyit, hogy nem oszt vissza senki semmit. Max rajtad hatékonyabban spórolja a főnökség prémiumát, de nehogy azt hidd, hogy az én csekkem neked bármibe is kerül. Ezt azt jelentené, hogy haszon nélkül szolgáltat, ami beláthatod mekkora képtelenség.

@loláb:
"Szerintem a netes okoskodókban mégkevésbé érdemes megbízni."
Köszönöm! Megfogadom veled kapcsolatban.

@loláb: meghamisitani talán nem, de a számlázási rendszerek elbaszodnak maguktól is, is az egyik mobilcégnél egy feltöltös kártya 1000.000 összegel ment mínuszba...

@maxt:
Maradjunk annyiban, hogy neked fingod sincs arról, hogy miből áll egy elektronikus számla, sem informatikailag, sem a törvényi hátterét tekintve.
Azért csak szakérts nyugodtan, és gyártsad az összeesküvés elméleteidet.

@Blog.hu-s nickname:
Arra gondoltam, hogy a sok éve beépített költségek nem tűntek el számlákból. Most pedig egyre több szolgáltató fejeli meg a számláit ilyen-olyan számlázási díjjal.
Az éves leolvasás csak a szolgáltatók költségeit csökkenti, az enyémet nem, illetve az nem köszön vissza a számláikban.

A csoportos beszedés valóban nem annyira környezet szennyező.(Számítógépek azért ott is működnek, még ha az nem is a Tied)
A költségeit is Te viseled. Egy olyan szolgáltatásnak, amivel a szolgáltatód is jól jár. És kevesebbe is kerül nekik, mint egy csekkes befizetés. Mégis van köztük amelyikük nem vállalja át a költségeid vagy nem ad rá valamilyen kedvezményt.

Ha utalgatod a számláidat, arra gondoltam az otthoni pc használatra.

Ja és én már olvastam "környezettudatosság" dumát. Persze a legtöbb más irányban blablázik.

@Sün! balázs:

Ezt egyszer Szakács Béla a híres naplóblogger potimálisan megírta.

@Bloodscalp:
"de a számlázási rendszerek elbaszodnak maguktól is"
Ez előfordulhat, de ennek nem az a módja, hogy a szolgáltató suttyomban kijavítja a hibát, hanem az, hogy stornóz, és kiálllít egy új számlát.

Amiről maxt beszélt, hogy utólag ráraknak díjakat, és késedelmi kamattal növelten számlázzák ki, az lehetetlen. Ugyanis az ügyfél a számláira egy külső hitelesítés szolgáltató teszi rá az időbélyeget (és ez nem valami Cucu bt, ez ugyanis komoly auditál informatikai rendszereket követelő, engedélyköteles szolgáltatás), onnantól kezdve az állomány nem módosítható, mert a belepiszkált állomány nem hiteles. Ameddig az időpecsét rajta van addig éppen annyira hiteles, mint egy papiralapú számla, a bíróság peres ügyekben elfogadja.

De "utólag" tételeket rárakosgatni egy számlára, még akkor sem volna érdemes, ha meg lehetne csinálni, mivel a közműszolgáltatók késedelmi kamatának mértékét a PTK a mindenkori jegybanki alapkamat mértékében maximalizálja.

Azaz ez még többtízízres ügyfélszám esetén sem nagy summa, de semmi esetben sincs pariban egy-egy közműszolgáltató engedélyének megvonásával, vagy a tisztességtelenségből eredő piacvesztéssel, és milliárdos fogyaasztóvédelmi bírságokkal.

hát ezt én se vettem még észre sosem. persze tökmindegy, hogy számlázási díjat számolnak fel, vagy beleépítik a szolgáltatás vagy befizetendő díj árába ezt a költséget. ígyis-úgyis mi fogjuk megfizetni. ez van.

@loláb:
"Ugyanis az ügyfél a számláira egy külső hitelesítés szolgáltató teszi rá az időbélyeget "

Ja, és a lényeg, ez az állomány megy ki a fogyasztóknak. Az, hogy előtte milyen mahinációkat végez, és a számlázási rendszerében hogyan állítja ki a számlát, az lényegtelen, a te általad megkapott számla nem fog változni azután, hogy te megkaptad.

@loláb:
Mo nem az a hely ahol sajnálni kell a szolgáltatokat:)

1.Ha átutalással fizetsz is, akkor is megfizeted a postai közreműködés díját. Majd az összes szolgáltató küldi a sárga csekket annak ellenére, hogy átutalással fizetek mindent. Ott ahol volt rá mód, kértem, hogy ne küldjék a csekket. Nem is küldik azóta, a számla végösszege azonban ezzel egyidőben nem csökkent, úgyhogy...

2. Befizetési bizonylatként senki nem fogadja el az elektronikus felületről (átutalási) nyomtatott doksit - érthető - ezért ha szükségem lenne azonnal egy befizetési bizonylatra, be kell zarándokolnom egy bankfiókba érte, vagy meg kell várjam a havi bankszámlakivonatot.

3. Ha átutalással fizetek be egy számlát, a befizetés dátumaként az ellenszámlán (az a számla ahová utaltam) történő jóváírás napja számít, ha csekkel, akkor pedig a postai bélyegző dátumát veszik figyelembe. Mennyire igazságos már??? A csekkes befizetésem minimum 4-5 munkanap alatt érkezik a címzetthez az utalásom akár aznap, mégis hátrányban vagyok...

Ennek ellenére, persze netbankon utalom a számláimat, mert lusta vagyok a postán álldigálni.

@Bloodscalp: Ilyet nem is mondtam, de alaptalan baromságokat sem kell terjeszteni.

@fukisunni22:
"Ennek ellenére, persze netbankon utalom a számláimat, mert lusta vagyok a postán álldigálni. "

Van még egy megoldás, pillanatnyilag magyarországon van 4 elektronikus számla rendszer, ha azokon keresztül kapod a számlát, és ott is fizeted be, akkor a 2.-es, 3.-as pontokat elfelejtheted, mint problémát. És ezek pillanatnyilag teljesen ingyenesek a felhasználók számára, a szolgáltatók állják a fizetésed költségeit (amely nekik is lényegesen olcsóbb, mint amennyibe a postai fizetés kerül).

Az egyest pedig tudtommal éppen most készül szabályozni az EU.

"Ez nem egy újkeletű dolog, Ausztriában pl. minden számlához mellékelnek csekket, amiért átlagban 1 EUR-t felszámolnak. Amikor kértük, hogy ne küldjenek, hiszen úgyis utalással fizetünk, a törvényi szabályozásra hivatkoztak, hogy ez nekik jár... Utánanéztünk, sajnos igaz. Még az átkos nyugaton is..."

Meg nem történt szolgáltatásért (itt ilyen a csekkbefizetés) díjat felszámolni jogtalanság. Szerintem ha az osztrák fogyasztóvédők nem csapnak le a dologra, akkor úniós szinten kell ezt a dolgot intézni. Mi az, hogy jár? Akkor te duplán fizetsz, mert az átutalás sem ingyenes, ha meg az, akkor meg megfizeted azt a számélavezetési díjban. Az meg abszurd lenne, hogy egy szolgáltatásért kétszer fizetnél. (egyszer a fel nem használt csekkért, egyszer meg az átutalért, mert ebben már tényleg bele kell, hogy kössenek a fogasztóvédők)

Amúgy mi is fizettünk csekket Ausztriában (többezer schilling, és 20-30 Schilling körül volt a befizetés díja, de ott legalább tényleg történt befizetés)

Egy szolgáltatót tudok, ahol a csoportos megbízásnál kedvezményt kapsz, ez a Digi. 170 forinttal olcsóbb így, ez kb. a postai beszedés díja.

@loláb:

az elektronikus rendszernek is az a rossz tulajdonsága van, hogy az onnan kinyomtatott számlamásolat sem hiteles, csak az elektronikus változat. Abban az esetben, ha nekem valamilyen ügyintézéshez szükségem van a számlára, szintén el kell zarándokolnom a szolgáltatóhoz azért, hogy hitelesítsék a kinyomtatott másolatomat.

És sajnos az sem szerencsés, hogy gyakorlatilag mindegyik e-számlarendszerben regelnem kellene, mert a szolgáltatóim mind más rendszert használnak és van olyan, amelyik egyiket sem. (igaz olyan is akad, aki több rendszert is használ, pl. ELMŰ)

De lehet, én vagyok kekec.

@fukisunni22: Ja, a személyes ügyintézéshez valóban nem jó a nyomtatott kép, viszont ha a legtöbb, gyakori problémát elektronikus ügyfélszolgálaton keresztül is el lehetne intézni, akkor semmi nem lenne.
Itt a lényeg a gyakori problémákon van, pl számlareklamáció, ilyesmik. A nagyon egyedi esetekhez be kell fáradni az üfszolgra, hisz azok általában nem standard felmerülő problémák, mint a "dehát én befizettem, miért küldik ki újra a számlát"

"És sajnos az sem szerencsés, hogy gyakorlatilag mindegyik e-számlarendszerben regelnem kellene"
Na ez spec a hülye szolgáltatók hibája, hogy mindenki elkezdett saját rendszert feleszteni, ahelyett, hogy csatlakoznának egy-egy, nagy szolgáltatóhoz. Akkor lenne mondjuk két életképes rendszer, százezernyi fogasztóval, amin keresztül az összes szolgáltató számláját megkaphatod, és befizetheted. (De reméljük azért szépen lassan elindul az első ilyen, valóban használható rendszer:)

"De lehet, én vagyok kekec."
Nem kekecség, ezek valódi, megoldásra váró problémák. Egy biztos: a jövő az e-számláé, az unió is ezerrel nyomja, irdatlan támogatásokat lehet erre nyerni, csak itthon nagyon hülyén kezdtek hozzá a szolgáltatók a fejlesztéshez, így nem tudott elterjedni, még. Plusz a jogszabályi környezet is csak 2007-ben alakult ki pontosan.
De a jövő ez, az nem kérdés, környzetbarát, gyors, kényelmes, biztonságos, olcsó szolgáltatónak, és a fogyasztónak is. Már csak az a kérdés, hogy ez közeli, vagy még távoli jövő.

El kell hogy keserítsem azokat akik még nem tudják. Az utalásért is elég szép pénzt nyúl le a bank.
Ezért is fizetünk sok mindent még mindig csekken.

Aki pedig postán vesz fel bankkártyával pénzt, az nem sikeres...

@kulup:

Ahogy írták feljebb, a Pannonnál is megúszol 125 Ft-ot.

@fukisunni22:

Persze, hogy a hitelesítésért fizetni kell, de szerintem ha végiggondolja az ember, hogy hányszor kell ilyen "hitelesítést" kérni (ahol ugyebár nem jó a bankszámlakivonat sem), akkor azért valószínűleg megéri, mivel az emberek többségének ez nem havi, kéthavi kötelezettsége. Nekem speciel messze jobban megéri eltárolni a fájlokat (melyek bármikor újra le is tölthetek), mint dossziékban gyűjteni a számlákat; ha pedig valamiért eredeti számla kell, hát beballagok a szolgáltatóhoz és kérek. (Mellesleg szolgáltatója válogatja azt is, hogy melyikhez kell beballagni és melyiknél lehet telefonon/online papíros számlamásolatot kérni.)
Mondjuk szép dolog a papírcsökkentés és a postázás elhagyása, de nekem sokkal inkább általános jellegű bajom van vele. Habár a közigazgatásban már egyre jobban nyomják, egyelőre semmi realitását nem látom annak, hogy a magánszektorban megvalósuljon az elektronikus ügyintézés: azaz pl. kitöltök egy nyomtatványt, melyhez csatolom a szükséges iratokat, pl. elektronikus formában kiadott közüzemi számlát. Ehhez kőkemény törvényi szabályozás kellene, mert a piaci szereplők maguktól nem fogják meglépni.

Ahogy olvasom, sok kommentelonek nem igazan van fogalma arrol, hogy is mukodik a magyarorszagi penzforgalom. Nos, nehany informacio:

a) a "sarga csekk" (keszpenzatutalasi megbizas) feldolgozasanak koltsegei tobb tetelbol allnak elo
- A csekk eloallitasanak dija: ez attol fugg, melyik erre felhatalmazott nyomda csinalja, a legtobb nagy szolgaltato vagy maga is felhatalmazott nyomda vagy eleve a szamlaval egyutt allittatja elo a csekket, tehat onmagaban ez nem igazan ertelmezheto tobbletkoltseg (lenyegeben teljesen mindegy, hogy egy oldal szamla aljara meg nyomnak-e csekket vagy nem)
- A csekk feldolgozasanak dija, ez ket tetelbol all ossze, a posta altal felszamitott dijbol (ez jelenleg 74-83 HUF + 0.36% darabonkent, attol fuggoen, hogy a csekken mennyi a nyomdailag kitoltott es mennyi az utolag nyomtatott vagy kezzel irt informacio, minel kevesebb a nyomdailag elore kitoltott resz, annal dragabb, ha valakit erdekel, akkor posta.hu/kepek/upload/2009-03/HIRDETMENY.pdf ) es a kedvezmenyezett szolgaltato bankszamlajat vezeto hitelintezet altal a postai csekkfeldolgozas eredmenyet tartamazo file tovabbitasanak, ill. tetelei konyvelesenek dijabol. Ez utobbi bankonkent valtozik es a nagy szolgaltatok ertelemszeruen egyedi kondiciokat kapnak a bankjuktol a volumenre valo tekintettel.
b) a csekkes befizetes feldolgozasa a szolgaltatonal mar altalaban automatikus, de ez azert egyaltalan nem egy lepcsobol all (egyeztetni kell a banki jovairast, ami egy tetel a mogottes csekktetelekkel, ezt a fogyasztoi folyoszamlakra konyvelni, stb.)
Tehat a csekk feldolgozasanak teljes dija alaphangon kb. 100 HUF, de ennel tobb is lehet, a befizetett osszeghez viszonyitva pedig kimondottan draga is lehet (ld. mondjuk a dijbeszedo altal kuldottt havi viz alapdijat, ha nem volt fogyasztas abban a honapban, ennek a nagysagrendje kb. 100 HUF, tehat a koltseg kb. annyit, mint maga a szamla).

Ezzel szemben egy banki atutalas feldolgozasanak dija joval 50 HUF alatt van (a pontos, aktualis mertek sajnalatosan nem publikus, ha valaki tudja vagy van egy GIRO uzletszabalyzata, megirhatja). Es azt se felejtsuk el, hogy a postahivalalokbol a keszpenz nem ingyen es bermentve jut el a szolgaltatok bankszamlaira (a hivatalban atveszik, megszamoljak, kotegelik, orzik, majd elszallitjak a posta eseteben tobb, regionalis keszpenzfeldolgozasi helyre, majd be az MNB-be, stb. stb.), sot, mi tobb, a keszpenz forgalomba hozatala is penzbe kerult, hiszen azt a keszpenzt, amit a postan befizetunk, a nagy tobbseg egy ATM-bol veszi fel, tehat ahelyett, hogy bankszamlapenz aramlana atutalas formajaban, helyette az ATM-hez a penzt ki kell szallitani, az fogyasztja az aramot, fel kell tolteni keszpenzzel, es igy tovabb.

Az elomunkakoltseget pedig inkabb ossze sem hasonlitanam... Egy komment aligha lehet alkalmas reszletes koltsegelemzesre, de a keszpenznel dragabb fizetesi mod nem nagyon letezik (talan a csekk, de az csak azert, mert Magyarorszagon nem nagyon hasznaljak es ezert nincs hozza infrastruktura). Az pedig, hogy tisztelt honfitarsaink a mai napig sarga csekkekkel rohangalnak es igen sokan meg bankszamlaval sem rendelkeznek (vagy ha igen, azt maximum keszpenzfelvetelre hasznaljak) az egesz orszagnak, a bankrendszernek, a szolgaltatoknak okoz komoly tobbletkoltsegeket, amit mi mindannyian, adofizetokkent, szolgaltatast igenybevevo allampolgarokkent megfizetunk.

Kerdes, tisztesseges-e az, hogy velem, aki soha nem hasznal sarga csekket es minimalizalja a keszpenzforgalmat, ugyanigy megfizettetik a keszpenzt hasznalo tobbseg altal eltapsolt osszegeket (kozvetetten adok, magasabb dijak, stb. formajaban)? En ugy gondolom, hogy nem, igenis mindenki fizesse meg a keszpenzhasznalattal jaro tenyleges tobbletkoltseget, maskeppen soha nem fog valtozni az a hihetetlen alacsony szinvonalu penzugyi kultura, ami jellemezi Magyarorszagot. Es itt ne Ausztriara meg Nemetorszagra tessek tekintgetni, az ezer fore juto bankszamlak, bankkartyak, vagy az igenybe vett banki szolgaltatasi volumen tekinteteben Szlovakia, Csehorszag vagy mondjuk Esztorszag is regen lehagyott minket... A penzforgalom szerkezeterol nem is beszelve. Hogy ezert ki a felelos, nyilvan hosszan lehetne rola vitatkozni, egy biztos, a keszpenzhez koromszakadtaig ragaszkodo atlagember is koztuk van.

@kovi1970:

Már akitől, lásd a fentebb említett bank számlacsomagját: ezt használom én is, pont azért, mert a franc fog készpénzzel postára mászkálni, és így havi 150 Ft-ért tranzakciós díj nélkül utalok GIRO-n keresztül amennyit csak akarok.

@Pirastro:

Teljesen egyetértek az utolsó bekezdéssel.

@kovi1970: El kell, hogy keserítselek, ha még nem tudnád : rossz banknál vagy. Normális helyen ingyenes az utalás.

@Pirastro: Ja, és azon elgondolkoztál már, hogy mennyi helyen lesz ingyenes az utalás, olcsó vagy ingyenes a havidíj, kevés a rejtett költség (pl. bankkártya éves díj), ha már csak mondjuk minden hatodik embernek nem lesz csak bankszámlája?

@kulup: Én egy olyan lúzer vagyok, aki takszövnél IS vezet számlát, mivel a lakáshitel miatt ezt megkövetelték, netbankjuk pedig az ígéretek szerint hamarosan lesz (olyan, mint amilyet az OTP-nél meg a BB-nél évek óta használok).

@gabest1: "Mi lenne ha egyszer összespórolnál egy havi pénzt a számlára és azon felül élnél? Buffereljed be."

Értem ám én a tréfát:-)))

Amúgy kapjál már a fejedhez! Válság van!!! Nem lehet bufferelni:-))) Már korábban sem sikerült:-(((

@Unter Bahn:

Rosszul csinálod, nemcsak csoportos beszedési megbízás létezik, hanem egyedi átutalás is.
Nálam is ugyanez van a számlafizetésekkel, csak én konkrétan leszarom a kedves szolgáltató hónap végi fizetési határidejét: amelyik fix díjas (pl. internet), az szépen elmegy hó elején, és amelyik szolgáltatónak mázlija van, annál ez a számlafizetési határidő előtt van, ha utána, akkor így járt, késedelmi pótlékom még sosem volt.